Kategóriák
Futás

Ha nem akarom

Egy edzés tanulságai

Edzésekről ritkán írok. Se energiám, se időm, se kedvem, és nem látom sok értelmét. A sport is egy mindennapi rutintevékenység, ami nem tartozik a közönségre. Felhúzzuk a futócipőt, elindulunk és letudjuk az aktuális penzumot, közben átgondoljuk a napot, fejben problémát oldunk meg, vagy pont ellenkezőleg, eltávolodunk az aktuálisan foglalkoztató problémától, kikapcsolunk, másra – a város vagy az erdő hangjaira, a hallgatott zenére, a tájra vagy a lépéseinkre, szervezetünkre – fókuszálunk.
Ma is így indultam neki. Volt bőven inspiráció, kívül-belül egyaránt maximálisan feltöltekeztem, a belső késztetés is megfelelő volt, három laza hét után már égető szükségét éreztem egy keményebb edzésnek, a feladatot kitűztem, a cél – a következő verseny – egyre közelebb. A feltételek ideálisak, nem túl meleg, enyhe szellő, nyugodt napsütés, 2,7 km kényelmes bemelegítés után a terv 3×1600 m hegynek felfelé (szakaszonként +180 m szint) erős tempóban, fokozatosan emelve az intenzitást, a végére anaerob küszöb tájékáig vagy kicsit fölé. Az első menet felénél viszont érzem, hogy mindjárt elalszom. Kókadt vagyok, egy finom ebéd jár az eszemben egy hideg sörrel és egy frisítő zuhannyal, és nagyon nem esik jól tartani az eleinte 10, később kb. 15 ütéssel a szokásos hegymeneti edzések feletti intenzitást. És ez még messze nem a tervezett maximális tempó. Első konkrét lépésként kitépem a fülemből a zenét és begyűröm a kulacs mellé, de ez sem oldja meg a problémát. Elegem van, hiába buzgott bennem induláskor a tettvágy, legszívesebben azonnal abbahagynám, haza teleportálnám magam – vagy legalább sétára váltanék.
És el is jön az a pillanat, amikor megteszem. Nem érdekel az egész, rosszkedv kerít hatalmába, nem érzek annyi erőt magamban, hogy folytassam a kínlódást. Minden hegyre futás nehéz, ha a lassúnál egy picit is tempósabban futunk, de ez most egyáltalán nem olyan típusú nehézség. Nem az a fokozott izommunka, amit az indulás pillanatában tudatosítunk és kibírunk, néha még élvezzük is, hogy urai vagyunk a nehézségeknek, hiszen ezért jöttünk – a nehézségek leküzdéséért, határaink szélesítéséért vagy feltérképezéséért. Ez inkább olyasfajta érzés, amikor szeretnénk egy adott helyzetben kívülálló szemlélők maradni. Közönség, tévénéző, kibic, aki csak ül és nyugodtan kortyolgatja a sörét, míg a pályán mások izzadnak és erőlködnek. Amikor inkább valami egész más típusú tevékenységet végeznénk, nem fáj semmink, nincs behatárolható centruma a nemakarásunknak, de mégis az egész testünk és az agyunk is tiltakozik a fokozott (nehéz) mozgás ellen. Amikor mindenestől elegünk van az egészből, képtelenek vagyunk koncentrálni, azonosulni azzal, amit épp csinálunk.
Természetesen felsétálok, hiszen már csak pár perc a hegytető, de az edzést ill. annak lényegi részét elengedem: nem bírok, nem akarok gyorsan futni! Tényleg nem esik jól, és nincs elég lelkierőm ahhoz, hogy legyűrjem ezt az állapotot. Lehet, hogy képes lennék rá (biztosan), de nem akarok rá képes lenni. Nem akarom, hogy akarjam! A hazakocogással így is lesz belőle majdnem 10 km, hát ennyi volt…

lemur

A csúcson az órára pillantok: kerek egy perccel tartott tovább ez a szakasz, mint az eddigi legjobb időm. Ekkor beindulnak a fogaskerekek odabenn: ha ebben a szakasz második felét sétálós, kocogós tempóban csak egyetlen perc az eltérés, mi lett volna, ha végig bírom az eredeti terv szerint? Talán érdemes lenne megnézni. Visszakocogok a szakasz aljára, hogy újra nekiinduljak (végül is hazafelé is arra visz az egyik lehetséges út). Részidő indul, fokozatosan gyorsulva felveszem a tervezett sebességet. Ezúttal nincs álmosság, tunyaság, azonnali abbahagyásra ösztönző gondolatok. Tüdőszaggató a tempó, keményen dolgozni kell izomból is, de kibírom, ahogy azt már számtalanszor kibírtam korábban is. Odafenn hajszálpontosan annyi a részidő, mint az eddigi legjobb. És ez még nem a max tempó, mivel azt a harmadik menetre tartogatom.
Vissza ismét az aljához, kényelmesen, lazán (a köves részeken egyébként is óvatosan mennék), hogy a pulzusom visszaálljon 120 körülire. Aztán indulhat a harmadik menet. Most már nem kérdés, hogy kibírom-e, visszaállt a dolgok szokásos rendje. És még valami edzés-értéke is lesz, hiszen 2 résztávot mégiscsak megfutok. Odafönn a részidő -19 másodperc, új rekord. Végre vége, mégis megcsináltam, s most már jönnek a pozitív gondolatok is.
Lefelé még egy szakaszon sprint, itt ismét egy egyéni sebességi rekord, 3:30/km. Aztán még 2 km laza futás hazáig, majd a megérdemelt ebéd. És jöhetnek a tanulságok is (a sorrend nem lényeges).

– Ha megvan az inspiráció az edzéshez, nem biztos, hogy elég. Akarnod is kell.
– Ha megfelelően motivált vagy, és akarod is az edzést, az se mindig elég. Bírnod is kell.
– Ha a belső tényezők megvannak, fizikailag is képesnek kell lenned a tervet megvalósítani.
– Ha a fizikai és a belső feltételek is megvannak, akkor se biztos a végeredmény.
– Ha úgy érzed, elbuktál, de megvannak a feltételek hozzá, még útközben is felállhatsz.
– Egy rosszul kezdődő edzés (vagy verseny) is végződhet jól.
– Soha ne add fel. 🙂
– Ha mégis feladod, ne tégy később szemrehányást magadnak, tudd azt az alkalmat elengedni!

Ha pedig maximalista típus vagy, ne hagyd túl sokáig rendszertelenné válni az edzéseidet, mert az idő múlásával egyenes arányban csökkeni fog a kitartásod. Annyira, hogy bizonyos idő (mondjuk pár hét) elteltével a grafikonon az eredetileg jóval magasabban haladó kitartási görbéd metszeni fogja a normál hozzáállású sportoló kitartási görbéjét, és ettől a ponttól kezdve csak nehezebb lesz…

Ehhez mellékeltem is egy szemléltető ábrát:

motivacios gorbek

A magyarázatot ehhez majd máskor…

Szerző: NJ

Hegymászás, kerékpározás, hegyi futás, teljesítménytúra, trekking, barlangászat, sífutás, fotózás, írás, és sok más...

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s